Oldalak:1

Kategória: Sérv,Tájékoztatók

Dr. Regőczi Tamás Hasfali sérvek sebészeti megoldásai

Kérjük olvassa jelen tájékoztatót az orvosával való felvilágosító beszélgetést megelőzően.

Kedves betegünk!

Köszönjük, hogy Intézményünket tisztelte meg bizalmával.
Önnél a hasfalon kialakult sérvbetegség igazolódott.
Sérvének az un. tömlő részébe a hasüreg felől hasüregi szervek nyomódnak bele (sérvtartalom), mely a hasfalon kialakult nyílás (sérvkapu) miatt jöhetett létre.

A sérvkapu elhelyezkedése szerint különböztetjük meg a következő hasfali sérveket:

Köldöksérv (umbilicalis hernia) a köldök gyűrűjében veleszületetten vagy szerzetten kialakult sérv, mely leggyakrabban hölgyeknél többszörös terhességet követően jelentkezik

Felhasi (epigastrialis hernia) sérvnek a köldök és a szegycsont között kialakult hasfali sérvet nevezzük.

Hegsérvnek (postoperativ) a korábban a hason végzett műtéti metszésben kialakult sérvet hívjuk, melynek oka általában a betett hasfali öltések beszakadása, így az izmon és izombőnyén (fascia) nyílás keletkezik.

Lágyéksérv a lágyékcsatornába nyomódott sérvet nevezzük, mely férfiaknál gyakoribb, mivel ott a herébe leszálló köteg eleve fenntart egy nyílást a hasfalon.

A sérvek lehetnek veleszületettek, mely már a születés pillanatában léteznek és az élet során nőnek akkorára, hogy panaszt okoznak, vagy szerzett ami az élet során alakul ki.

Felnőtteknél a kialakult sérvkapu sohasem záródhat be magától. Ezen nyíláson keresztül viszont a hasüregi szervek (bélszakasz) kizáródhatnak, ezáltal átjárhatósága elégtelen lesz (bélelzáródás – ileus). Hosszabb idő elteltével a bélfal perforálódhat, átszakadhat, a béltartalom a szabad hasüregbe kerülvén életveszélyes hashártya gyulladást, peritonitis idéz elő.

A súlyos szövődmények elkerülése végett javasoljuk Önnek a műtétet.
Kizáródás esetén sürgősségi eset áll fenn, azonnali műtét indokolt.

Hasfali sérv kiújulása (recidiva) is előfordulhat, mely esetben korábban már az a terület operálva volt, de hasonló mechanizmus által ismét a hasfalon nyílás keletkezett. Recidiva műtéti lépései is hasonlóak az első sérvműtét lépéseihez. Természetesen a kivitelezhetőség sokszor nehezebb a sok hegesedés miatt, hálóbeültetés válhat szükségessé.

Műtéti megoldások

A műtéti érzéstelenítés történhet gerinc közeli fájdalomcsillapításban (spinál) vagy altatásban.
A cél hogy a sérvtartalmat a sérvtömlőből kifejtsük, azt a helyére (hasüregbe) visszahelyezzük, a felesleges szöveteket eltávolítsuk és a hasfal rétegeit helyreállítsuk úgy, hogy sérvkapu megszűnjön ill. a hasfal szerkezete legyen megerősítve, amit lehet a saját szövetek felhasználásával ill. idegen anyag (háló) beültetésével.

Nyitott műtét hason ejtett metszéssel

A sérvtömlőt kipreparáljuk a környezetéből egészen a sérvkapuig. A sérvtömlő megnyitásával láthatóvá válik a sérvtartalom, melyet felszabadítva visszahelyezzük a hasüregbe. Néha előfordulhat, hogy a hasüreget is meg kell nyitni, pl. ha a sérvtartalom egy olyan bélszakasz, mely életképtelenné vált, részleges eltávolítása ill. bél anasztomózis szükséges.

A sérvkapu zárására többfajta metódus létezik:

1. Direkt, egyszerű öltések

A hasfal két szélének direkt egyeztetése öltésekkel. Ezen megoldás csak kisebb sérvméret esetén elfogadható, ahol a hasfal feszülése minimális.

2. Bőnye (fascia) kettőzet képzése

A hasfalat alkotó izom és bőnyeréteget úgy egyeztetjük, hogy az megduplázzuk, így egy nagyobb tapadási felszínt képezve, ezáltal érjük el a hasfal tartós stabilitását.

3. Saját vagy idegen anyag beültetése

Hatalmas hasfali sérv esetén a sérvtömlő kiírtását követően olyan szöveti hiány keletkezik, hogy nem lehet a hasfalat öltésekkel egyesíteni, így külön szövetekkel kell a defektust pótolni ill. a hasfalat megerősíteni, mely lehet saját szövet (combizom fasciája), vagy idegen anyag (műanyag háló).

Laparoscopos (száloptikás) műtéti megoldás

A köldök környékén kb. 1 cm-es metszésen keresztül egy trokárt vezetünk a hasüregbe, amin keresztül minikamerát és fényforrást lehet behelyezni. A jó láthatóság érzekében a hasüreget széndioxiddal fújjuk fel.
A hasüregi állapotot egy monitoron (képernyőn) látja az egész műtéti személyzet. További apró vágásokon keresztül behelyezünk a többi trokárt, amin keresztül speciális operáló eszközök segítségével lehet a műtétet elvégezni (pl.olló, elektronikus vérzéscsillapító).
Az operáló orvos a képernyőt figyelve végzi a műtét lépéseit, mint a sérvtartalom visszahelyezését a hasüregbe, ill. a hasfali nyílás zárását, melyet ebben az esetben mindig szövetbarát háló implantálást (beültetés) végez, kapcsokkal rögzítve azt. A többfajta létező anyag közül melyiknek a felhasználása történhet, majd a személyes megbeszélés során ismertetjük.

Lehetséges műtéti változtatások és kiterjesztések.

Előre nem látható komplikáció (kiterjedt összenövés, kitapadás, anatómiai variáció, társbetegség) miatt a tervezett műtétet megváltoztatni vagy kiterjeszteni kell. Bélkizáródás esetén a bélfal tartósan károsodhat, mely az érintett bélszakasz eltávolítását eredményezheti.

Az endoscopos műtét során fellépő váratlan események (pl. kiterjedt összenövések a korábbi hasüregi műtétek miatt, anatómiai varriációk, vagy erős váratlan vérzés) egyben a műtét „nyitott” módon való biztonságos folytatását jelenti.

Kérjük a beszélgetés során jelezze a beleegyezését vagy megtagadását a lehetséges műtéti kiterjesztésekkel kapcsolatban, így kellő felkészültséggel állunk ezzel a problémával szemben a műtét során.

Lehetséges szövődmények ill. megoldásuk

Manapság a hasfali sérvek sebészeti kezelése rutineljárás. A kiújult hasfali sérv (recidiva) műtéti megoldása magasabb rizikócsoportba tartozik, mint első alkalommal.

Teljes gondosság ellenére is előfordulhat, hogy a környező szervek (vékonybél, vastagbél) sérülnek, mely főleg a sérvtartalom preparálása közben történik. Ebben az esetben szükséges lesz a hasüreg megnyitása és a műtét kiterjesztése. Ilyen esetben a sérült szakasz vagy ellátható – szervmegtartó módon -, vagy szükségessé válhat a terület (bél) eltávolítása. Bélsérülés esetén béltartalom kerülhet a szabad hasüregbe, mely hasüregi gyulladást, tályogképződést (abscessus), hashártya gyulladást (peritonitis) okozhat.

Nagyerek ill. főleg az alsó végtagokat ellátó erek sérülése is – nagyon ritkán – előfordulhat. Ebben az esetben az eredeti metszésünk nagyobbítása ill. sz.e. a hasüreg megnyitása válhat szükségessé következményes érsebészeti beavatkozással kiegészítve. Vérátömlesztés nagyon ritkán és csak szükség esetén merül fel.
Endoscopos műtéti tipusnál fellépő vérzés vagy utóvérzés esetén a második beavatkozás már csak „nyitott” hasi műtétként történhet.

Hatalmas hasfali sérvek ellátása során a korábban a hasfalba kikerült nagy mennyiségű sérvtartalom visszahelyezése a hasüregbe jelentősen emeli a hasüregi nyomást, felnyomhatja a rekeszizmot, így okozva légzési nehézséget, végső esetben légzési elégtelenséget, ill. bélműködési zavart.

A műtéti területen ill. annak környékén lefutó idegszálak átvágása, sértése érzéskiesést ill. vártnál erősebb fájdalomérzést eredményezhet az operáció területén. Extrém ritkaságnak számít, hogy izmokat ellátó ideg sérülne, de ebben az esetben hasfali ill. alsó végtagi bénulás lép fel. Egy második beavatkozás sikeresen rendezheti a helyzetet

A bőr és bőr alatti lágyrész szöveteket károsíthatja a műtét alatt használt vérzéscsillapító elektromos áram, annak hője, vagy a műtéti területbe kerülő maró fertőtlenítő oldat.

Egyedi esetekben a műtét alatt húgyhólyag katheter behelyezése válhat szükségessé, mely a műtétet követően pár óráig kell hogy bent maradjon.

A műtét lefolyása során és annak elhúzódása esetén a fekvési pontokon enyhe nyomási sérülés alakult ki, idegkárosodással ill. keringési zavarral, mely fájdalmat, érzéketlenséget, zsibbadást és nagyon ritkán alsó végtagi bénulást eredményez, de szinte minden esetben spontán, magától rendeződik.

Az endoscopos gázbefújás miatt teltségérzet, nyomásérzés jelentkezhet, de még abban az esetben is spontán megszűnnek a panaszok, ha a nyakon ill. a vállaknál fájdalom vagy bőrsercegés jelentkezne.

Sebgyógyulási zavar vagy sebfertőzés ritkán alakul ki sérvműtét kapcsán. Ha viszont tályogképződés (abscessus) lépne fel, azt sebfeltárással, gennylebocsátással kell kezelni. A nyitott seb gyógyulást követően magától beforr.

A műtét során használt bármely anyagra (érzéstelenítőszer, fertőtlenítőszer, gyógyszer, Latex ) felléphet túlérzékenységi ill. allergiás reakció. Ennek tünetei egészen ez enyhétől igen súlyos fokig léteznek, úgy mint a bőrviszketés, kiütés, duzzanat, szédülés, rossz közérzet, hányás). Súlyos szövődményként szerepel, ha az életfontos szervek (szív, tüdő, vese, vérkeringés) funkciója is romlik, vagy maradandóan károsodik pl. szervi elégtelenség, bénulás. Ezek extrém ritkák.

Ritkán fordulhat elő, hogy az érpályában vérrög (thrombus) képződik, és az a vér útján elsodródik (embolia) a tüdőbe. Megelőző intézkedésként Heparin származék, mint alvadás gátló készítmény adható, de számolni kell, hogy így vérzékenység ill. véralvadási zavar léphet fel.

Műanyag háló szervezetbe való beültetése régóta használt eljárás. Általánosságban mondható, hogy ezek szövetbarát anyagok, a szervezet jól tolerálja. Kilökődésre való hajlam nagyon ritka. Megtörténhet, hogy a háló zsugorodik vagy megnyúlik, de ez a műtéti eredményt nem befolyásolja. A nagy felületű hálóknál ritkán érezhető hegképződés alakulat ki, mely tartós (krónikus) fájdalomként szerepelhet. Az idegen anyagra való tekintettel a műtét utáni fertőzésnek az esélye kicsit magasabb. Annak ellenére, hogy fertőzés nem lépett fel, a háló kapcsolatba kerülhet olyan szövetekkel vagy szervekkel, melyekkel közvetlenül nem érintkezik (pl. vékony-, vastagbél, húgyhólyag), és végül sipolyjáratot (fistula) alakit ki. Egyedi esetekben műtéti megoldásként a háló eltávolítása válhat szükségessé.

A hasüregben kialakult bélösszenövések bélelzáródáshoz (ileus) vezethet időtől függetlenül (azonnal, évekkel vagy évtizedekkel később).

Lehetséges további beavatkozások

Mind az előkészületek, mind a beavatkozás, mind pedig a gyógyuló időszakban előfordulhat valamiféle szövődmény. Ilyen lehet egyszerűen egy injekció vagy infúzió beadását követően helyileg kialakult kis gyulladás, tályogképződés, szövetelhalás vagy idegsérülés.

Vérátömlesztés vagy idegen vérből származó vérkészítmény beadása során is felléphetnek szövődmények, mint például különböző fertőző ágensek átvitele (Hepatitis virus/fertőző májgyulladás), vagy extrem ritkán – minden szűrés ellenére – a HIV (AIDS) bekerülése. Azt hogy a Creutzfeldt-Jakob betegségért felelős kórokozó átadható-e a vér útján még nyitott kérdés.
Természetesen mindent megteszünk, hogy szövődmény ne léphessen fel egyáltalán.

Kérjük, hogy a felvilágosító beszélgetés alkalmával minden további – Önt érdeklő – kérdést tegyen fel orvosának.

A gyógyítás kimenetele

A hasfalba tett öltések beépülése és a teljes műtéti terület gyógyulása a feszülés miatt kb. 3 hónapot vesz igénybe.
A helyes műtéti ellátás ill. az azt követő korrekt gyógyulás ellenére az operált terület mindig is egy gyengített pontként szerepel a hasfalon, így ennek a régiónak a váratlan megterhelése, pl. erős köhögés, tüsszentés, nehéz tárgy emelése beszakíthatja az öltéseket.

Természetesen a hasfali sérv nagyságától és elhelyezkedésétől függ, hogy recidíva kialakul, de leggyakrabban az első pár évben már jelentkezik, ha hajlam van kiújulásra.
Ebben az időszakban fokozott figyelemmel kellene védeni a hasfalat a fenti provokáló tényezőktől, meggátolva ezzel a kiújulást.

Az egyik legfontosabb hajlamosító tényező az elhízás, így súlycsökkentés önmagában védő hatású.

Kérjük a következőkre különös figyelmet fordítani!
(kivéve ha az orvos máskép nem rendelte!)

A műtét előtt

A műtétet végző orvos dönti el, hogy véralvadásgátló gyógyszerét (Syncumar, Aspirin protect, Astrix) mikor kell elhagyni és milyen gyógyszerre kell esetleg helyette áttérni.

A műtétet követően

Ha az Ön gyógyulása teljesen eseménytelenül zajlik, úgy lehetségessé válik, hogy a műtétet követő órákban, napokban Ön otthonába bocsátható lesz. Minden esetben gondoljon arra, hogy a kapott gyógyszerek (érzéstelenítő szer, fájdalomcsillapító) még szervezetében hatnak, így befolyásolhatják ítélőképességét, ezért kérnénk, hogy csak kísérővel hagyja el a kórházat. Tájékoztatni fogjuk Önt, hogy mikor lesz képes a közlekedésben aktívan részt venni, vagy mozgó gépek környezetében dolgozni. Ebben az időszakban alkohol fogyasztása nem megengedett, ill. fontosabb döntés hozatala kerülendő.

Ha otthonában láz (>38.5 C°), utóvérzés, a seb vörösessége vagy fájdalma jelentkezne, kérjük azonnal tájékoztassa orvosát. Ez érvényes akkor is ha a székeléssel kapcsolatos problémák jelentkeznek (széklet elakadása, hasmenés, hasi görcsök) akár több nappal hazabocsátást követően is.

A műtét (sérvkapu zárása) végleges sikerét csak a műtétet követően 3 hónap elteltével lehet megítélni. Ez idő alatt gyógyulás zajlik, így természetesen a korábbi teljes terhelhetőség ill. terhelés (sport, fizikai munka) még nem megengedett

Orvos aláírása…………………….

Felvilágosító beszélgetés / Beleegyező nyilatkozat

Kérjük, hogy csak a beszélgetést követően töltsék ki.

Értelemszerűen X-jék, húzzák alá vagy töltsék ki a megfelelő mezőt.

Tájékoztató beszélgetés

* a számomra biztosított információs anyagot elolvastam és megértettem. A beszélgetés alatt további kérdéseimet feltehettem, orvosom kielégítően és érthetően válaszolt.

* a letéphető információs részt számomra eltávolítottuk, későbbi tájékozódás végett megtarthattam, benne foglaltakat elfogadom, betartom.

A felvilágósító beszélgetést Dr. …………….. ……………tartotta.

Szó eset a beavatkozás szükségességéről, a választás lehetőségéről, a kiválasztott metódus előnyeiről, hátrányairól, a lehetséges szövődményekről, a rizikót nővelő tényezőkről, a valószínű kiegészítő beavatkozásokról ( pl. vérátömlesztés), a várható sikerről és a speciális rizikókról, melyek a következők lehetnek:


Feltehettem számomra fontos kérdéseket, melyek a következők voltak:
..
..


A kérdéseim teljes mértékben és érthetően megválaszolásra kerültek.

A műtét várható időpontja: ………………..

Műtéti beleegyező nyilatkozat

Döntésemet teljes mértékben megfontoltam, és így beleegyezek a követező sebészeti betegség kezelésbe:
1. köldöksérv
2. felhasi sérv (epigastrialis)
3. hegsérv (postoperativ)
4. lágyéksérv
5. egyéb

A következő műtéti megoldással:
1. nyitott műtét
2. hasüregi laparoscopos technikával

A következő öltési technikával:
1. direkt öltésekkel
2. fascia kettőzéssel

A következő szükséges plus anyag beültetésével:
1. saját szövet a ………………….. területről
2. idegenanyag (háló)
3. egyéb……………………

Az előre nem látható szituációk miatt a következő szükséges változtatások csak a műtét során dönthetőek el, mint pl. a metszés meghosszabbítása, hasüreg megnyitása laparoscopia helyett, az ott szükséges beavatkozás (sérült bélszakasz ellátása, sérült szervek eltávolítása) kivitelezése.
Ezen kiegészítő beavatkozásokat elfogadom és beleegyezésemet adom elvégzésükhöz.

A következő konkrét beavatkozáshoz nem járulok hozzá:
…………………………………..

Az előzőekben ismertetett beavatkozásba nem egyezek bele

Felvilágosítást kaptam arról, hogy döntésemmel a betegségem gyógyítása hátrányt szenved ill. nem következik be, ezzel akár veszélyeztetve saját egészségemet vagy életemet.

—————– hely, dátum

—————– beteg vagy törvényes képviselő

—————— orvos


Kategória: Gyakori kérdések

Aranyérről kérdezték:

1. Fájdalmas-e a végbél vizsgálata?

A végbél vizsgálatát ujjal ill. végbéltükörrel végezzük. A végbéltükrözés is a páciensek nagy részénél fájdalmatlan, jól tolerálható. A vizsgálat fájdalmas lehet, ha a végbél gyulladásos folyamata zajlik, vagy ha a páciens túlzottan fél a vizsgálattól, feszít, a végbélzáró izom tónusa fokozott. Fájdalmat nem okozunk, ilyenkor nem erőltetjük a végbéltükrözést.

2. Hogyan készüljek a végbél vizsgálatra?

A végbél vizsgálatához speciális előkészítés nem szükséges. A páciens ehet-ihat, hashajtó alkalmazása nem javasolt. Beöntést sem otthon, sem rendelőnkben nem alkalmazunk.

3. Mennyi ideig tart az ”aranyeresség” vizsgálata?

Első találkozás alkalmával végezzük a teljes sebészeti és proctológiai szűrést, mely kb. 20 percet vesz igénybe. Ebből a ’kellemetlen’ rész kb. 1-3 perc.

4. Mennyi ideig tart egy komplett “műtét nélküli” aranyér kezelés járóbetegként?

Aranyerek kezelését mindig csak egy irányban végezzük egy alkalommal. Teljes aranyér kezelése 3-4 alkalmat vesz igénybe. Kezelések között másfél-két hét gyógyulási időt hagyunk.

5. Mennyibe kerül az aranyerek ambuláns kezelése?

A kezelés pontos árát nem lehet megadni táblázatszerűen, főleg az első vizsgálat előtt.
Az első vizsgálat ára 10.000.- Ft, ami tartalmazza a sebészeti és végbélsebészeti szűrést, diagnózist, terápiás javaslatot, szakorvosi véleményt. Az első vizit alkalmával lehet megítélni a további találkozások számát, szükséges kezelés fajtáját és költségét.

6. Hogyan jelentkezhetek vizsgálatra?

Bejelentkezés legegyszerűbben a 06-20-321-5239 telefonszámon. A kapcsolat alfejezet alatt az összes elérhetőség megtalálható.

7. Fájdalmas-e az aranyerek ambuláns “műtét nélküli” kezelése?

Az általam használt eszközök lehetővé teszik, hogy az aranyerek kezelését egy olyan területen végezzem, ahol már nincsenek fájdalombeidegző idegek, így nem tud fájni sem. Tompa nyomó, égő érzés lehet, fájdalom nem.

8. Mennyi ideig tart egy aranyér kezelés?

A kezelés általában 2-3 percet vesz igénybe. Ebből ered, hogyha a páciens alkalmas az aranyér ambuláns kezelésére, úgy az – kívánság szerint- az első alkalommal is elkezdhető.

9. A vizsgálat, illetve a kezelések után lehet-e dolgozni?

Általában a vizsgálat és kezelés után a páciens azonnal elhagyhatja a rendelőt, gyógyszert, injekciót nem adunk, vezetésre, ill. munkavégzésre alkalmas a nap hátralevő részében. Kis beavatkozások (pl. thrombus eltávolítás) után általában 20-30 perc megfigyelési időt hagyunk.

A sérvbetegségről kérdezték

1. Mitől alakul ki sérvbetegség?

Sérv kialakulásában szerepet játszik a veleszületett kötőszöveti gyengeség mellett különféle szerzett, külső tényezők is, mint például az elhízás, terhesség, szülés, nehéz tárgyak emelése, erőlködés (köhögés, székelési prés), hasüregi daganatok.

2. Mi tegyek, ha úgy gondolom, hogy sérvem van?

A sérvbetegség sebész szakorvos számára egy nagyon könnyen, kiegészítő vizsgálatok nélkül is jól diagnisztizálható betegség, így orvosi vizsgálat javasolt. A sérvbetegség gyógyítása csak sebészi úton történik, az egyetlen konzervatív megoldás a sérvkötő, mely nem gyógyít. Számtalan sérvműtét közül lehetőleg a legmodernebb elvek szerinti kiméletes műtéttechnika javasolt.

3. Mi a legjobb műtéti megoldás?

Manapság léteznek olyan műtéti technikák, amikor olyan gyors, kiméletes módon és feszülésmentesen szüntetjük meg a sérvbetegséget, hogy a páciens nagyon könnyen és jól vészeli át a műtét körüli időszakot, ált. 1 napos kórházi bentléttel, korai munkába állással, fájdalommentesen.

4. Mennyibe kerül egy sérvműtét?

Részemről több helyszín és lehetőség van a sérvműtét elvégzésére, többféle sebésztechnikai megoldással (hálóbeültetés, laparoscopos, stb.). Aki magánkórházi környezetet és műtétet igényel, akkor a szerződött magánkórházi hátterem, a Telki Magánkórház jön szóba (kb. 200 e. Ft.), de állami főállásomnál fogva ugyanez a műtét OEP támogatással végezhető a Szent Imre Kórházban is.

5. Miért jobb a hálóbeültetéses, feszülésmentes sérvműtét?

A hasfali vagy lágyéksérvek nagy része azért alakul ki, mert a hasfalra ható erőknek nem bír ellenállni a kötőszövetes szerkezet, így megszakad, szétválik, sérv alakul ki. Ha a műtét során öltésekkel bevarrjuk a nyilást, úgy az jelentősen ismét feszülni fog, és nagy eséllyel újra beszakad, recidívál, kiújul. Ellenben, ha megoldásként feszülésmentesen reconstruáljuk a hasfalat, és még azt háló beültetésével fedjük, úgy garantált a végleges, recidívamentes gyógyulás.

A visszérbetegségről kérdezték:

1. Miért tágulnak ki a visszerek?

Álláskor hatalmas véroszlop nehezedik a lábra, a testben keringő vér gravitációja miatt.
Vénás billentyük arra fejlődtek ki, hogy ezt a visszatelítődést megakadályozzák. Ha veleszületetten vagy szerzetten elégtelenné válnak a vénák billentyűi, a vér pangani fog az erekben, kitágulnak, visszerek (varix) lesznek.

2. Miért baj, ha a vénák kitágulnak?

Ha a véna kitágul, a lábban mindig több vér marad a kelleténél, ami megterheli a vénákat, így azok fala kifeszül: ez fájdalmat okoz, a láb megdagad, a visszerek panaszt okoznak.

3. Mitől függ, hogy kinek alakul ki visszérbetegsége?

A visszérbetegség több hajlamosító tényező együttes jelenlétekor fejlődik ki.
Elsősorban létezik egy veleszületett, öröklött hajlam, amikor vénafal eredendően gyengébb. A betegség létrejöttében szerepet játszik még külső, szerzett tényező is, mint pl.:

  • Túlsúlyosság;
  • Többszöri terhesség;
  • Állómunka
  • Krónikus székrekedés;
  • Nem megfelelő lábbeli (magas sarkú cipő) vagy ruhadarab (szoros harisnyakötő) viselése.

4. Miért csak a lábszár bőre alatt alakul ki a visszértágulat?

A lábban két vénahálózat van: a mélyen az izomba ágyazott mély vénák és a közvetlenül a bőr alatt, a zsírban láthatatlanul futó úgynevezett felületes vénák. A mély és a felületes vénák között számos összeköttetés van, melyeket perforánsoknak nevezünk.

A mély vénák fala nem tágulhat ki, hiszen rengeteg izom veszi körül és támasztja meg. A felületes vénákat körülvevő zsírszövet nem nyújt szilárd támasztékot az érnek, így a vénák fala kitágul, ha túlfeszül.

Különböző vénás tágulatok:

1. -A láb két fő felületes vénájának (törzsvénák) tágulata;

2. -A fő vénák mellékágainak tágulata;

3. -Közvetlenül a bőr alatt futó hálószerű vénák tágulata;

4. -Egészen felületesen, a bőr alatt seprűszerűen elágazódó legapróbb vénák tágulata;

5. -A perforáns vénák tágulata.

Komoly veszélyt az első kettő rejt magában, a többi elsősorban esztétikai jelentőségű.

5. Mi a következménye annak, ha a vér a visszerekben pang?

A pangó vér víztartalma elkezd kiszivárogni az éren kívülre, a sejtek közé és a sejtekbe. Ezt az betegek úgy észlelik, hogy hosszas egy helyben állás után bokájuk és alsó lábszáruk egy kissé megdagad, a lábukat “nehéznek” érzik. Ha a folyamat a bőrre is átterjed, az alsó lábszár lilásan elszíneződik. A pangó, elhasznált vérből a sejtek nem tudnak elegendő oxigént felvenni, ezért “megfulladnak”, és kialakul a betegek körében joggal rettegett lábszárfekély.
Ilyen körülmények között a vér sokkal hajlamosabb alvadásra, mint egyébként. Az alvadékkal telt visszérben kialakul a vénagyulladás (phlebitis), mely nagyon erős fájdalommal jár.

6. Milyen nagy metszésekkel, sebekkel jár egy visszérműtét?

Manapság a tágult vénák kivételéhez már igazi metszést ejteni nem szokás, apró szúrt csatornákon keresztül távolítjuk el a beteg ereket. Műtéti típustól függően szükséges lehet a belboka felett ill. a combhajlatban egy kb. 2-3 cm-es metszés, innen szondázható ill. távolítható el a főtörzsi véna (vena saphena magna) és köthető le a visszatelítő mellékágak (cross ágak).

7. Mikor mehetek dolgozni visszérműtétet követően?

Kórházban ált. 1 napot kell tartózkodni (egynapos sebészet, one-day surgery), 2-3 nap pihenés javasolt, attól kezdve könnyű fizikai terhelés, szellemi munka lehetséges, nehéz fizikai munka, tartós állás 2-3 hétig nem javasolt.

Plasztikai sebészetről kérdezték:

1. Úgy hallottam, hogy az OEP támogat plasztikai sebészeti műtéteket, igaz ez?

Igen, számtalan műtéti megoldás mai napig is támogatással elvégezhető. Ennek megítélése csak személyes konzílium alapján lehetséges. Támogatott műtét lehet pl. a nagy fogyást követően megereszkedett, lógó bőrfelesleg (comb, felkar, has) eltávolítása, a bőrsebészeti kórképek (anyajegy, rosszindulatú elváltozás) ellátása, veleszületett vagy baleset során szerzett deformitások korrekciója vagy a nagyméretű, gerincbántalmakat okozó emlők kisebbítése.


Tájékoztató: aranyérbetegség, ill. a végbél egyéb jó- vagy rosszindulatú betegségei

Dr. Regőczi Tamás

Betegfelvilágosító – tájékoztató – beleegyező nyilatkozat

Tisztelt Betegünk!

Köszönjük, hogy rendelőnket tisztelte meg bizalmával. Az aranyeres betegségről ill. a végbél egyéb betegségeiről, a lehetséges gyógymódokról, esetleges műtéti eljárásokról a következő tudnivalókat közöljük Önnel.

Az ambulanciánkon végzett vizsgálathoz szükséges egyben az Ön beleegyezése is. Ahhoz, hogy Ön dönteni tudjon, az alábbi ismertetéssel szeretnénk segítségére lenni a betegségéről, valamint a vizsgálat, majd a beavatkozás módjáról, jelentőségéről, következményeiről és a szóba jöhető szövődményekről.

Aranyér

A végbél, ill. a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, ill. a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. Célunk az eredeti állapot megtartása (preventio), ill. kialakult betegség esetén az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének kialakítása, betegség megszüntetése.
A kialakult aranyérbetegség vissza nem fordítható, kezelés nélkül panaszokat okoz, előbb-utóbb a legsúlyosabb szövődmények is kialakulhatnak
Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbél környéki betegség. A fejlett országok felnőtt lakosságának közel 50 %-nál megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, mely így népbetegségnek tekinthető.
Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, a végbélcsatornából előesik aranyeres betegségről beszélünk.
Elhelyezkedésük szerint külső és belső aranyeres hálózatot különböztetünk meg. A belső aranyerek szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók könnyen, míg a külső aranyér végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelenik meg.

Okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok /székrekedés – hasmenés/), ill. egyéb civilizációs ártalom, mint pl. elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek).

Fő tünetei a vérzés, fájdalom, kitüremkedés, előesés (prolapsus), kiboltosulás, viszketés, váladékozás.
Az aranyeres csomók méretük és az előesés súlyossága alapján négy fokozatba sorolhatóak ( I-IV. stádium).

Az aranyeres panaszok a normális életvitelt zavaró vagy akár lehetetlenné tévő kellemetlen panaszokká fajulhatnak az idő múlásával. A fent felsorolt tünetek az aranyér tünetei, de más, súlyosabb betegség hírnökei is lehetnek, ezért érdemes panaszok esetén orvoshoz fordulni. Súlyos szövődménye lehet az aranyeres csomók kizáródása, az ún. “aranyeres krízis” (fájdalom, duzzanat, gyulladt végbéltáji csomók, hőemelkedés vagy láz, elesettség) kialakulása. Ilyen esetben sürgős proktológiai/sebészeti ellátás szükséges! Az aranyérbetegség kezelésében ma már egyre kisebb helyet kap a műtéti, a fekvőbeteg ellátás.

Vizsgálat

Ma már a vizsgálat az intimitás megőrzésével, kellő odafigyeléssel gyorsan (1-2 perc) és fájdalommentesen elvégezhető. Ambulanciánkon panaszokat okozó aranyeres betegség vizsgálatát, stádiumhoz illő ambuláns kezelést vagy műtéti megoldást kínálunk. Az ambuláns ellátással műtét nélkül lehet aranyeres betegséget gyógyítani, nem kell kórházba feküdni, a beteg mindvégig munkaképes. Az ambuláns kezelés (gumigyűrű ( un. Barron- ) ligatúra, az infravörös fotokoaguláció vagy a szklerotizálás) mellett kifejezett figyelmet fordítunk az egyéb konzervatív kezelési technikákra, mint a megfelelő diétás tanácsadásra, kúpok alkalmazására, higiénés- és életmód tanácsokra.

Az említett ambuláns beavatkozás kíméletes, minimális fájdalommal és kellemetlenséggel jár, nem igényel előkészítést. Szövődmény előfordulásának esélye 0.1-1%.

Kezelést követően felléphet minimális fájdalom, teltség érzés, enyhe vérzés, váladékozás, ritkán a külső aranyerek rögösödése. A súlyos gyulladásos szövődmények irodalmi ritkaságnak számítanak. Nem csillapodó vérzés kevesebb, mint 1 %-ban fordul elő, ebben az esetben szükségessé válik azonnali sebészeti ellátás. A kezelés hatására az aranyeres panaszok jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek.

A vizsgálat előkészítés nélkül, kényelmes oldalfekvésben, csak az altest szabaddá tételével történik. Sem a betegnek, sem a vizsgálatot végző orvosnak nem szükséges speciális ruházat viselése. A záróizomzat ellazítását követően a végbéltükör könnyen felvezethető, behelyezhető, így a végbél láthatóvá válik, vizsgálható, itt kialakult betegségek kideríthetőek, akár azonnal kezelhetőek. A legtöbb esetben fotózható a feltárt terület, melyet későbbiekben bemutatunk, elmagyarázunk.



Oldalak:1