Oldalak:12345678

Kategória: Aranyér,Hírek

A végbél és végbélnyílás jó és rosszindulatú daganatai viszonylag ritkák, mégis számuk és előfordulási arányuk a daganatos betegségek között emelkedik. Szinte kötelező módon minden orvosi vizsgálat része kellene, hogy legyen. Tekintettel azonban “kellemetlen” jellegére, ritkán történik meg.

A daganatos megbetegedések tünetei sok esetben megegyeznek a többi végbélbetegség tünetével. A véres, nyákos széklet, a székürítés szokásainak megváltozása, a bizonytalan fájdalom, teltségérzés, széklettartási zavar, a nem tervezett fogyás jellemző a legtöbb végbélkörnyéki betegségre. Ezek megjelenésekor csak szakorvosi vizsgálat zárhatja ki a nagy bajt. A vizsgálat rutin része kell, hogy legyen a végbél tükrözéses vizsgálata is. Az időben diagnosztizált daganatos betegség jó eredménnyel gyógyítható. Fontos a jóindulatú elváltozások sebészeti eltávolítása is, mivel nem lehet tudni, hogy mikor fejlődik vagy alakul át rákos daganattá.


Kategória: Aranyér

Aranyerek műtéti megoldásai I.

Hagyományos műtéti megoldás (ma már ritkán alkalmazzuk)

Műtétek

A műtéti megoldás mellett döntünk III.- IV. fokú aranyerek esetében, ill. a korábbiakban említett methodusok hatástalansága, tartós panaszok fennállása esetén.
Általános megítélési elv, hogy a hagyományos (nyitott és zárt) haemorrhoidectomiák jelentős mértékben érintik az anoderma (végbél) érző területét, emiatt komoly fájdalommal járnak műtétet követően, ill. a műtét későbbiekben befolyásolja a széklettartási képességet, vagy tartós stenosist (szűkületet) okozhat.
Európában a Milligan-Morgan szerinti nyitott aranyérműtét terjedt el leginkább, mely 1937-ben lett bevezetve a gyakorlatba. Ennél a műtéttípusnál a bőr és nyálkahártya bemetszést követően lepreparáljuk az aranyeres halmazt az analis sphincter (végbélzáró) izomzatról, a tápláló eret lekötjük, és a sebet nyitva hagyjuk, hogy későbbiekben sarjadjon magától. A sebfelszínek között nyálkahártya és bőrhidakat kell hagyni, hogy a gyógyulás oldalról történhessen.
Általában a betegek addig maradnak kórházban, míg az első szövődménymentes székletürítés megtörténik. A hazamenetel függ még a betegek fájdalmaitól, ill. annak kórházi csillapításának szükségességétől (iv. th.). Kellő felvilágosítás és kielégítő háziápolás mellett a betegek hamarabb otthonukba bocsáthatók. Ilyen esetben felügyelni kell a sebek állapotát, a széklethabitus rendezését, a higiéniai teendők betartását, a lázmenetet, a vizeletürítést és tekintetbe kell venni utóvérzés, gyulladás lehetőségét.


Kategória: Aranyér

Az aranyér tünetei más, súlyosabb betegség hírnökei is lehetnek, ezért érdemes panaszok esetén orvoshoz fordulni. Súlyos szövődménye lehet az aranyeres csomók kizáródása, az ún. “aranyeres krízis” (fájdalom, duzzanat, gyulladt végbéltáji erek, hőemelkedés vagy láz, elesettség) kialakulása. Ilyen esetben sürgős proktológiai/sebészeti ellátása szükséges! Gyakoribb szövődménye még a vérzés. Első alkalommal – különösen, ha valaki nem tud létező aranyeréről a végbélből származó vérzés felesleges rémületet is okozhat. A beteg rendszerint úgy véli, hogy vérzése rosszindulatú daganatból ered, holott közismert, hogy az aranyeres vérzés lényegesen gyakoribb, mint a daganatos. Az esetek egy részében azonban végbéldaganat tünete is lehet, ezért az aranyér kezelést vagy műtétet megelőzően mindig végzünk végbéltükrözést. Ha az aranyér egyszer vagy ismételten visszatérően vérzik, az nem jelent akkora vérveszteséget, hogy különleges veszélyt jelentsen. A gyakori vérezgetés következtében azonban krónikus vérszegénység alakulhat ki.


Kategória: Aranyér

Okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, székrekedés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok /székrekedés/), ill. egyéb civilizációs ártalom, mint pl. elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek).


Kategória: Visszér

Leggyakoribb és igen kellemetlen következménye a visszérbetegségnek a láb érellátásában bekövetkezõ zavar, ami a bõr részleges elhalásához, nehezen gyógyuló fekélyek kialakulásához vezethet. Az állandó vénás pangás lehetetlenné teszi a szövetekben felhalmozódó salakanyagok, bomlástermékek elszállítását és az oxigén, táplálékkal való ellátást. Ez fokozatosan a bõr lilás elszínezõdését, kifényesedését, majd elhalását okozza. A gyógyulást nehezíti, hogy ahhoz még több táplálékra és jobb keringésre lenne szükség, mint az ép állapot megõrzéséhez. Másik szövõdmény lehet, hogy az erekben a vér megalvad, jó tápanyagot szolgáltatva a kórokozóknak, begyullad. A meglassult, szinter teljesen megszûnt keringés elõsegíti a vér bealvadását. Ezzel az ér teljesen elzáródik, benne a folyékony vér helyett alvadt, szilárd massza található. A csökkent keringés egyben a szervezet védekezõ mechanizmusait, az immunrendszer mûködését is károsítja. Mindezek eredményeként megtelepednek és gyorsan szaporodnak a baktériumok, súlyos, fájdalmas gyulladást okozva. Amennyiben a gyulladás és véralvadás a mélyvénák felé is beterjed, az állapot még súlyosabá válik, a láb keringése szinte teljesen megszûnhet. Végeredménye lábelhalás, amputáció lehet. Amennyiben azonban a vénában található alvadt vérrög leszakad, a tüdõbe jutva életveszélyes, halált okozó tüdõembóliához vezethet.


Kategória: Visszér

TERÁPIA

Belgyógyászati

Az úgynevezett konzervatív, tehát nem sebészi kezelésnél a vénáésrendszer mûködését igyekszünk helyreállítani. A vénás tágulat megszûntetését segíthetjük kompressziós, szûk rugalmas harisnyákkal. Az endothel és simaizom funkció helyreállítására számtalan gyógyszer ismert. Legtöbbször az orvos véralvadást gátló szer szedését is elõírja. Az izmok ármalást elõsegítõ feladatának ellátása érdekében gyakran mozgassuk, tornásztassuk a lábunkat. A véroszlop magasságának csökkentését szolgálandó keveset álljunk. Pihenésnél lábunkat helyezzük magasra, valamilyen székre, hokkedlire. A fenti kezelések azonban csak szövõdmény mentes enyhe visszérbetegségben alkalmazhatók!

Sebészi

A funcionálisan már helyre nem állítható visszereket sebészileg kell kivonni a forgalomból. Ez történhet un. sclerotizálással, amikor mesterségesen, injekció segítségével kisebb gyulladást okozunk a megfelelõ érszakaszban, ami a beteg ér teljes elzárásához vezet. Másik megoldás a beteg érszakasz eltávolítása, lekötése.

A visszérműtét

A visszérműtét ma már rutin beavatkozásnak számít. A visszérműtét minden esetben altatásban történik. Az alkalmazott legújabb technológiának köszönhetően a visszérműtét nyomai gyakorlatilag hegek nélkül gyógyulnak, mert a visszereket 2-3 mm-es metszéseken keresztül távolítjuk el, így mindössze két apró heg marad. Az ilyen kis sebet összevarrni sem szükséges. A beavatkozás után, biztonságod érdekében 1 éjszakát kell a kórházban töltened.

Az injekciós eljárás a kisebb visszerek és a seprűvénák kezelésére alkalmas. Az eljárás során egy olyan anyagot (gyógyszert) juttatunk be az érbe, ami az érfal hegesedését, zsugorodását indítja el, így az erek eltűnnek. A végleges eredmény elérésére általában több alkalmas visszérkezelésre van szükség. A visszérkezelés után a lábra rugalmas pólyát helyezünk. A beavatkozás után tartózkodnod kell a nehéz fizikai munkától; az irodai munkába viszont azonnal visszatérhetsz. Mire lekerül a lábról a rugalmas pólya, a kezelt területen tapasztalható állapot mind esztétikailag, mind egészségügyi szempontból kitűnő lesz, hiszen a visszerek nyomtalanul eltűnnek. A visszérkezelés után a lábat néhány hétig fáslizni kell, de a munkából nem kell hetekre kimaradnod.

Seprűvénák kezelése

A visszerek gyakori kísérőjelensége az ún. seprűvéna, amely legtöbbször a nők combján vagy lábszárán jelentkező látványos, kb. 1 mm-es erekből álló vöröses vagy kékes színű hálózatos értágulat. A seprűvénák egészségügyi kockázatot nem hordoznak magukban, azonban esztétikailag igencsak zavaróak. Sokan terhesség idején, a menopauza alatt vagy fogamzásgátló tabletta szedésének hatására fedezik fel lábukon ezeket az ereket, amelyek kialakulhatnak öröklött hajlam hatására is. Injekciós megoldással hatásosan kezelhetőek ezek a zavaró erecskék, s általában maximum három kezeléssel nagyon szép eredmények érhetőek el. Az így elért javulás pedig nemcsak a páciens külső megjelenésében, hanem önérzetében is pozitív változást hozhat.


Kategória: Visszér

Fajta szerint alapvetően három nagy visszércsoportot különböztetünk meg.

Az első a klasszikus visszértágulat, ami a lábszár, néha a térd és comb belső részén jelenik meg ceruzavastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat. A vénákon belül elhelyezkedő, nyomáscsökkentő billentjük rossz záródása, illetve elégtelensége okozza. Gyakran jár panaszokkal – a láb fáradékonyabb, estére a boka és a lábszár bedagad, enyhe feszítő fájdalom jelentkezik. Szaknyelven ez az úgynevezett “nehézláb” érzés.

A retikuláris vénatágulatok a lábszár és comb külső és hátsó felszínén jelennek meg: ezek a bőrön keresztül áttűnő 2-4 mm vastag kékes színű értágulatok. Általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből és ritkán okoznak panaszt. Főleg kozmetikailag zavaró tényként vannak jelen.

A seprűvénák (hajszálér-tágulatok) 1 milliméternél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok. A láb bármelyik részén megjelenhetnek. Csak kozmetikai zavart okoz, nem tekinthető betegségnek. Ez a három visszértípus külön-külön vagy együttesen is megjelenhet. Mindegyiknek megvan a maga speciális kezelése, legyen az panaszokat okozó visszérbetegség vagy kozmetikailag zavaró seprűvéna tágulat. A korábbi operatív irányzatot ma már a kombinált kezelés elve váltotta fel, ahol a műtét, injekciózás és lézeres kezelés egymást egészíti ki.


Kategória: Visszér

Különbözõ funkcionális próbák, fizikális vizsgálat

A visszérbetegséget ránézéssel diagnosztizálni lehet, tapintása még biztosabb diagnózishoz juttat minket. Mégis a kezelés megtervezéséhez, a legmegfelelőbb gyógymód kiválasztásához nem elegendő. Meg kell vizsgálni, hogy elsődleges, vagy másodlagos visszérbetegségről van-e szó. Vannak functionális próbák, mint pl. a beteg járatása, végtag emelése süllyesztése, szorító kötések felhelyezése, majd a lábon bekövetkezõ állapotváltozás megitélése.

Doppler ultrahang
Doppler ultranaggal az áramlásviszonyokat lehet az erekben megállapítani. A vér milyen irányban és milyen sebességgel folyik. Chronicus vénás elégtelenség esetében az áramlás meglassul, súlyosabb esetben pedig megfordul, a szív helyett a lábfej felé halad. A vizsgálattal megállapítható a mély és felületes vénák közti vénahidak és a mélyen futó vénák állapota, áramlásviszonya is.

Phlebografia
Röntgen kontrasztanyaggal végzett vizsgálat, ezzel is a vénás folyás mértékét, a billentyûk helyzetét és állapotát vizsgálják.


Kategória: Hírek,Visszér

A visszeresség (alsó végtag vénáinak kitágulása) a felnőtt hazai lakosság 20-30 %-át érinti. A visszér kialakulásáért elsősorban az öröklött hajlam (kötõszövet veleszületett gyengesége) a felelős, de számos egyéb tényező felelős a betegség kialakulásáért. Ilyen hajlamosító faktorok a mozgásszegény életmód, a folyamatos álló és ülő munka, a fogamzásgátló tabletta szedése, a túlsúly, terhesség, a helytelen táplálkozás.

Visszérbetegség megjelenésekor még csak egy-két visszér tágul ki. A visszértágulat kezdetben nem okoz panaszt, csak kozmetikai problémát jelent (kanyargós, kitüremkedő erek, bokafeletti barnás elszíneződés). Idővel azonban számtalan panaszt okoz, mint például a „nehéz láb” érzés, korai fáradékonyság, lábikragörcs, állandó fájdalom, feszülés, bokaduzzanat. Kezeletlen betegség esetén súlyos szövődménye a bőr keringészavarából kialakuló lábszárfekély, gyulladás vagy thrombosis.

Más betegségek kísérő tüneteiként is kialakulhat, ezért mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni és elvégeztetni a visszerek vizsgálatát még panaszmentes esetekben is. Ha szükséges, kezelnikell, hiszen így nem csak a kozmetikailag zavaró problémát lehet orvosolni, de a későbbiekben nem kell tartani az elhanyagolt visszerek kellemetlen következményeitől ill. szövődményeitől sem! Többféle kezelés is létezik, a legismertebb a műtéti megoldás, amelyet elsősorban nagy visszereknél szoktunk alkalmazni. A műtét utáni lábadozási idő rövid, csupán néhány nap, a beavatkozás pedig gyakorlatilag nyomtalanul gyógyul.


Kategória: English

Inguinal hernia
Causes

Some inguinal hernias have no apparent cause. But many occur as a result of increased pressure within the abdomen, a pre-existing weak spot in the abdominal wall or a combination of the two. In men, the weak spot usually occurs along the inguinal canal. This is the area where the spermatic cord, which contains the vas deferens, the tube that carries sperm, enters the scrotum. In women, the inguinal canal carries a ligament that helps hold the uterus in place, and hernias sometimes occur where connective tissue from the uterus attaches to tissue surrounding the pubic bone.
More common in men

Men are more likely to have an inherent weakness along the inguinal canal than women are because of the way males develop in the womb. In the male fetus, the testicles form within the abdomen and then move down the inguinal canal into the scrotum. Shortly after birth, the inguinal canal closes almost completely, leaving just enough room for the spermatic cord to pass through, but not large enough to allow the testicles to move back into the abdomen. Sometimes, however, the canal doesn’t close properly, leaving a weakened area. There’s less chance that the inguinal canal won’t close after birth in female babies. In fact, women are more likely to develop hernias in the femoral canal, an opening near the inguinal canal where the femoral artery, vein and nerve pass through.

Weaknesses can also occur in the abdominal wall later in life, especially after an injury or certain operations in the abdominal cavity. Whether or not you have a pre-existing weakness, extra pressure in your abdomen can cause a hernia. This pressure may result from straining during bowel movements or urination, from heavy lifting, from fluid in the abdomen (ascites), and from pregnancy or excess weight. Even chronic coughing or sneezing can cause abdominal muscles to tear.



Oldalak:12345678