Különbözõ funkcionális próbák, fizikális vizsgálat

A visszérbetegséget ránézéssel diagnosztizálni lehet, tapintása még biztosabb diagnózishoz juttat minket. Mégis a kezelés megtervezéséhez, a legmegfelelőbb gyógymód kiválasztásához nem elegendő. Meg kell vizsgálni, hogy elsődleges, vagy másodlagos visszérbetegségről van-e szó. Vannak functionális próbák, mint pl. a beteg járatása, végtag emelése süllyesztése, szorító kötések felhelyezése, majd a lábon bekövetkezõ állapotváltozás megitélése.

Doppler ultrahang
Doppler ultranaggal az áramlásviszonyokat lehet az erekben megállapítani. A vér milyen irányban és milyen sebességgel folyik. Chronicus vénás elégtelenség esetében az áramlás meglassul, súlyosabb esetben pedig megfordul, a szív helyett a lábfej felé halad. A vizsgálattal megállapítható a mély és felületes vénák közti vénahidak és a mélyen futó vénák állapota, áramlásviszonya is.

Phlebografia
Röntgen kontrasztanyaggal végzett vizsgálat, ezzel is a vénás folyás mértékét, a billentyûk helyzetét és állapotát vizsgálják.

A visszeresség (alsó végtag vénáinak kitágulása) a felnőtt hazai lakosság 20-30 %-át érinti. A visszér kialakulásáért elsősorban az öröklött hajlam (kötõszövet veleszületett gyengesége) a felelős, de számos egyéb tényező felelős a betegség kialakulásáért. Ilyen hajlamosító faktorok a mozgásszegény életmód, a folyamatos álló és ülő munka, a fogamzásgátló tabletta szedése, a túlsúly, terhesség, a helytelen táplálkozás.

Visszérbetegség megjelenésekor még csak egy-két visszér tágul ki. A visszértágulat kezdetben nem okoz panaszt, csak kozmetikai problémát jelent (kanyargós, kitüremkedő erek, bokafeletti barnás elszíneződés). Idővel azonban számtalan panaszt okoz, mint például a „nehéz láb” érzés, korai fáradékonyság, lábikragörcs, állandó fájdalom, feszülés, bokaduzzanat. Kezeletlen betegség esetén súlyos szövődménye a bőr keringészavarából kialakuló lábszárfekély, gyulladás vagy thrombosis.

Más betegségek kísérő tüneteiként is kialakulhat, ezért mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni és elvégeztetni a visszerek vizsgálatát még panaszmentes esetekben is. Ha szükséges, kezelnikell, hiszen így nem csak a kozmetikailag zavaró problémát lehet orvosolni, de a későbbiekben nem kell tartani az elhanyagolt visszerek kellemetlen következményeitől ill. szövődményeitől sem! Többféle kezelés is létezik, a legismertebb a műtéti megoldás, amelyet elsősorban nagy visszereknél szoktunk alkalmazni. A műtét utáni lábadozási idő rövid, csupán néhány nap, a beavatkozás pedig gyakorlatilag nyomtalanul gyógyul.

Inguinal hernia
Causes

Some inguinal hernias have no apparent cause. But many occur as a result of increased pressure within the abdomen, a pre-existing weak spot in the abdominal wall or a combination of the two. In men, the weak spot usually occurs along the inguinal canal. This is the area where the spermatic cord, which contains the vas deferens, the tube that carries sperm, enters the scrotum. In women, the inguinal canal carries a ligament that helps hold the uterus in place, and hernias sometimes occur where connective tissue from the uterus attaches to tissue surrounding the pubic bone.
More common in men

Men are more likely to have an inherent weakness along the inguinal canal than women are because of the way males develop in the womb. In the male fetus, the testicles form within the abdomen and then move down the inguinal canal into the scrotum. Shortly after birth, the inguinal canal closes almost completely, leaving just enough room for the spermatic cord to pass through, but not large enough to allow the testicles to move back into the abdomen. Sometimes, however, the canal doesn’t close properly, leaving a weakened area. There’s less chance that the inguinal canal won’t close after birth in female babies. In fact, women are more likely to develop hernias in the femoral canal, an opening near the inguinal canal where the femoral artery, vein and nerve pass through.

Weaknesses can also occur in the abdominal wall later in life, especially after an injury or certain operations in the abdominal cavity. Whether or not you have a pre-existing weakness, extra pressure in your abdomen can cause a hernia. This pressure may result from straining during bowel movements or urination, from heavy lifting, from fluid in the abdomen (ascites), and from pregnancy or excess weight. Even chronic coughing or sneezing can cause abdominal muscles to tear.

A műtétet helyi-, gerincközeli (spinál) érzéstelenítésben, valamint altatásban (narkózis) is el lehet végezni. Műtéteink nagy részét helyi érzéstelenítésben végezzük, ami a műtéti terület 0.5-1 % -os Lidocainnal történő beinjekciózását jelenti.
A lágyéktájon ejtett metszésből a sérvtömlőt kipreparáljuk, és eltávolítjuk, a sérvtartalmat a hasüregbe visszahelyezzük, majd a sérvkaput feszüléstől mentesen zárjuk, mely így biztosítja a műtét utáni enyhébb fájdalmat, és csökkenti a kiújulás esélyét. A műtét során derül ki, hogy ez megoldható-e saját szövetekkel, vagy szövetbarát műanyaghálót kell beültetnünk.

A sérvek kialakulásuktól kezdve folyamatosan növekednek. Sérvkötő viselése csak átmeneti megoldást jelent, a sérvkapu magától nem záródik, a hasfal gyenge pontján kialakult hiányt csak műtéti úton lehet korrigálni. Az ideális sérvműtét a legpontosabban rekonstruálja a normális anatómiai viszonyokat, és a legkisebb szöveti feszülést okozza. Ma már csak a minimális megterheléssel járó műtéti típust ajánljuk a beteg számára. Általam végzett műtét lényege, hogy a hasfalat feszüléstől mentes (tension free) varratsorral, és/vagy szövetbarát műanyagháló beültetésével zárom. Ez a beavatkozás csak kevéssé veszi igénybe a beteget és a műtéti technikából adódóan, alacsony a sérv kiújulási aránya. A beteg, a műtétet követő 24 órán belül, a saját lábán, kísérővel hagyja el a kórházat, további gyógyulás saját otthonában történik, orvosi felügyelet már nem szükséges.

A sérv rendszerint ártalmatlan megbetegedés. Komoly szövődménye lehet azonban a sérvtartalom kizáródása. Ilyenkor általában erőlködés, emelés, köhögés, tüsszentés hatására az egyébként szűk sérvkapu kitágul, a szokottnál nagyobb sérvtartalom csúszik a hasfalon kívülre. Az erőkifejtés megszűnése után azonban a normál méretére záródó sérvkapun keresztül már nem tud visszacsúszni a sérvtartalom a hasüregbe. Ha a szorító sérvkapu miatt károsodik a kizáródott szerv vérellátása, és a tömlőben lévő bél esetleg elhal, annak súlyos, életveszélyes állapot lehet a következménye. A sérvtartalom életképességét veszélyeztető keringési zavar rendezése érdekében sürgős sebészeti ellátásra van szükség

Sérvbetegség esetén szükséges sebész szakorvosi vizsgálat, mely főként fizikális vizsgálatot jelent. Az érintett terület pontos áttapintása, provokációs próbákra történő változások értékelése fontos szempont a terápia megválasztásánál. Ha bizonytalan a fizikális vizsgálat eredménye, akkor kiegészítő vizsgálatok válnak szükségessé. Ilyen lehet a lágyrész vagy hasfal ultrahang vizsgálata, a belek működésének vizsgálata (passage), akár hasi CT elvégzése. Ha a sérvvel kapcsolatban minden egyértelmű, de a háttérben daganatos kórkép lehetősége fennáll, akkor előbb a háttérbetegség igazolása ill. kezelése szükséges, és csak azt követően a hasfali sérv műtéte. A vizsgálat alkalmával megbeszéljük a műtéthez szükséges kiegészítő rutin vizsgálatokat, a műtéti érzéstelenítés fajtáit, a lehetséges szövődményeket, az otthoni ápolási teendőket, a gyógyulás szakaszait.

A lágyéksérv tünetei

A sérvek ill. lágyéksérvek ismérvei a sérv kialakulásának a helyén ill. a lágyékhajlatban kezdetben erőkifejtés hatására, terheléskor (emelés, köhögés, hasprés), később spontán megjelenő, rendszerint fájdalmatlan vagy kellemetlen húzó érzéssel kísért duzzanat, ill. előboltosulás, ami az erőlködés után vagy hanyatt fekvéskor megszűnik. A sérvtömlő méretétől függően a látható duzzanat nagysága is eltérő, de jellemző módon hetek, hónapok vagy évek alatt a sérv egyre nagyobb és nagyobb lesz. Az előrehaladottabb esetekben már állandó kiboltosulás látható. Lágyéksérv esetén a tömlő olykor akár a herezacskóba is lenyúlhat.

A sérvek okai

Okok közül kiemelendő:

• alkati tényezők (veleszületett kötőszöveti gyengeség),
• megnövekedett hasüregi nyomás: terhesség, túlsúly (obesitas), hasüregi daganatok, tartós köhögés (chr. bronchitis), székrekedés,
• erős fizikai túlterhelés (nehéz tárgy emelése, hirtelen mozdulat),
• bizonyos idült betegségek (allergia, asthma),
• hasi műtétek (pl. vakbélműtét),
• bélürülési problémák: székrekedés.

Sérvek, lágyéksérvek

Sérvnek (hernia) általában a hasfal rétegei között előtüremkedő hasi szerveket, elsősorban a beleket, bélzsírt (csepleszt) tartalmazó hashártyatasakot nevezzük. A sérvek rendszerint a hasfal leggyengébb, a hasüregi nyomásnak legkevésbé ellenálló pontjain alakulnak ki. Férfiaknál a legesélyesebb a lágyékcsatorna, melyen keresztül a herékhez futó erek, idegek és egyéb képletek lépnek ki a hasüregből. Ezen a nyíláson keresztül kesztyűujjszerűen türemkedik be a hashártya vékony lemeze. Ezt a tasakot hívjuk sérvtömlőnek, a hasfalon kialakult nyílást sérvkapunak, a tömlőbe kerülő szerveket pedig sérvtartalomnak. A lágyéksérvek mellett gyakran kialakul még sérv a korábbi műtéti hegben (postoperatív sérv, hegsérv), a köldökben (umbilicalis sérv), a köldök és a szegycsont között területen (epigastrialis sérv), ill. főleg nőknél combhajlatban (femoralis sérv).
Ennek eldöntése orvosi feladat.