Oldalak:1

Kategória: Hírek,Visszér

A visszeresség (alsó végtag vénáinak kitágulása) a felnőtt hazai lakosság 20-30 %-át érinti. A visszér kialakulásáért elsősorban az öröklött hajlam (kötõszövet veleszületett gyengesége) a felelős, de számos egyéb tényező felelős a betegség kialakulásáért. Ilyen hajlamosító faktorok a mozgásszegény életmód, a folyamatos álló és ülő munka, a fogamzásgátló tabletta szedése, a túlsúly, terhesség, a helytelen táplálkozás.

Visszérbetegség megjelenésekor még csak egy-két visszér tágul ki. A visszértágulat kezdetben nem okoz panaszt, csak kozmetikai problémát jelent (kanyargós, kitüremkedő erek, bokafeletti barnás elszíneződés). Idővel azonban számtalan panaszt okoz, mint például a „nehéz láb” érzés, korai fáradékonyság, lábikragörcs, állandó fájdalom, feszülés, bokaduzzanat. Kezeletlen betegség esetén súlyos szövődménye a bőr keringészavarából kialakuló lábszárfekély, gyulladás vagy thrombosis.

Más betegségek kísérő tüneteiként is kialakulhat, ezért mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni és elvégeztetni a visszerek vizsgálatát még panaszmentes esetekben is. Ha szükséges, kezelnikell, hiszen így nem csak a kozmetikailag zavaró problémát lehet orvosolni, de a későbbiekben nem kell tartani az elhanyagolt visszerek kellemetlen következményeitől ill. szövődményeitől sem! Többféle kezelés is létezik, a legismertebb a műtéti megoldás, amelyet elsősorban nagy visszereknél szoktunk alkalmazni. A műtét utáni lábadozási idő rövid, csupán néhány nap, a beavatkozás pedig gyakorlatilag nyomtalanul gyógyul.



Oldalak:1